Év végéhez közeledve a vállalatvezetők már a jövő évi költségvetést tervezik. Az emberi erőforrás-intenzív vállalatok kiadásainak jelentős részét a munkabérek teszik ki, így a minimálbér emelésének mértéke meghatározó tényezője a tervezésnek, akkor is, ha a munkavállalók nem ezen a bérszinten kerülnek foglalkoztatásra. Az évenkénti minimálbér és garantált bérminimum emelkedése közel egymillió munkavállaló jövedelmére van közvetlen hatással, de mértéke a küszöb feletti bérekre is kihat, hisz a bruttó átlagkereset alakulása is arányaiban százalékosan követi.

Előrehozott emelés

Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár jelentette be a legújabb javaslatot a minimálbérek emelésével kapcsolatban. E szerint december elsejétől már az emelt minimálbér és garantált bérminimum összegét fizetnék ki a munkáltatók az érintett közel egymillió munkavállalónak.

Jelen állás szerint a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedhet. A minimálbér ezzel bruttó 266 ezer forintra, a garantált bérminimum bruttó 326 ezer forintra nőne.

A minimálbéren felüli keresetek növekedéséről Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője nyilatkozott, számításuk szerint 2024-ben 8-10 százalékos növekedés várható. Az MNB szeptemberi inflációs jelentésében várhatóan 10,0–11,2 százalék közötti béremelésre kalkulált. A tényleges arányokat a november közepén megjelenő harmadik negyedéves GDP-adatok fogják befolyásolni.

Mit jelent ez a cégvezetőknek?

Van rá esély, hogy ez legyen a harmadik egymást követő év, amikor 10% feletti béremelést nyújtottak a hazai vállalatok, azonban a megnövekedett munkabérek kifizetése már az idei évben is kihívást jelentett a vállalkozók 71 százalékának, hisz a munkavállalók hatékonysága – ezzel együtt a vállalat termelékenysége – nem nő automatikusan a bérükkel azonos mértékben.

Fontos, hogy a vállalatvezetők tisztán lássák munkavállalóik teljesítményét, hogy lehetővé váljon a megfelelő időben és módon történő beavatkozás, és ezek visszamérhetősége, a hosszútávú, stabil működés érdekében. Ezekhez a döntésekhez adatokra van szükség, mégpedig a humán erőforrás jelen- és távollétéről, szokásairól, működéséről és az elvégzett tevékenységeinek hatékonyságáról. Az információk ismeretében kialakítható egy igazságos, jól működő teljesítményalapú bérezési vagy juttatási rendszer, amely a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt előnyös. Időhatékony, ha az adatok tárolására és elemzésére erre specializált szoftvert választunk, a papír alapú vagy excel-táblázatban történő nyomonkövetés helyett. A Crosssec Norma HR kontrolling szoftvert pont erre a célra fejlesztettük. A szoftverről korábbi cikkünk mellett videós formában is tájékozódhat.

Amennyiben többet szeretne tudni a jól működő, ösztönző, információgazdag rendszerekről, a fejlesztési folyamatról, az erre építhető bérezési és juttatási struktúráról, vagy a szoftveres támogatásról, tanácsadóink örömmel állnak rendelkezésére.

Keressen bennünket bizalommal, még nincs késő a 2024-es gazdasági évet új alapokra helyezni!