Üzleti kihívások a szolgáltatóiparban
Az üzleti kihívások a szolgáltatóiparban tevékenykedő vállalkozásokat sem kímélték, sőt a vállalkozók helyzete várhatóan a következő évben sem lesz egyszerűbb.
A szolgáltatóipar helyzete
2023 második negyedévében a GDP 2,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az elemzők a mezőgazdaság mellett a szolgáltatóipartól várták a csökkenés mérséklését, azonban a szolgáltatások kedvezőtlenül teljesítettek, főként a szállítás, raktározás ágazat, a szakmai, tudományos, műszaki ágazat és az oktatás alulmaradt eredményeiből fakadóan. A szolgáltatóipar összességében 1,5 százalékponttal járult hozzá a csökkenéshez annak ellenére, hogy a szektor negatív hozzájárulására több mint két éve nem volt példa.
Nem háríthatjuk a fogyasztókra
A KSH nem lakossági célú szolgáltatások közé sorolja a szállítást, szálláshely szolgáltatást és vendéglátást, a kommunikációs szolgáltatókat, az ingatlanügyeket, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységeket, valamit az adminisztratív és támogató tevékenységeket. Ezek ára 2021-2022 között átlagosan 10,4 százalékkal emelkedett. Legnagyobb mértékben a szállítás, a raktározás és a vendéglátás területén, 16 százalék feletti emeléssel.
Ezek az árak azonban a lakossági és fogyasztói árakat is befolyásolják. A szolgáltatásokért az említett időszakban átlagosan 10,2 százalékkal kellett többet fizetni. Idén januártól augusztusig pedig újabb 13,3 százalékos emelést tapasztalhattunk, azonban a felsorolt üzleti szolgáltatások az előállított termékek árára is hatással vannak, még inkább komplexé téve a képet. 2023-ban a háztartások fogyasztása csökkenni kezdett, így a jövőben nem várhatjuk, hogy majd a piac szinten tartja a céget.
Munkaerő-megtartás
Az idei évre a szolgáltató szektorban vállalkozók terveztek a legnagyobb arányban létszámbővítést. A HR radar felmérése alapján az üzleti szolgáltatások 70 százalékában terveztek toborzást, legfőképp az IT-szektorban és a logisztikai szektorban nyitottak pozíciókat. A toborzás során az irreális fizetési elvárások jelentették a legnagyobb nehézséget a HR vezetők számára.
Ugyancsak a bérversenyből adódóan a munkaerő bevonzásánál a meglévő munkaerő megtartása is nagyobb kihívást jelentett. Elérkeztünk a vállalatvezetők legnagyobb dilemmájához: emeljünk a munkabéreken? Az eredmény bármely válasz esetében ugyanaz. Ha munkabért emelünk - azonos hatékonyság mellett - vállaljuk a profitcsökkenést vagy esetlegesen a veszteséges működést. Ha nem emelünk a béreken, nem fogjuk tudni megtartani a munkavállalóinkat. Ebben az esetben a termelékenység csökkenése fog profitcsökkenéshez vagy veszteséghez vezetni.
Nem meglepő, hogy a vállalkozók több mint fele (55,2 százaléka) a bérezési rendszer felülvizsgálatában, átalakításában látta a megoldást, főként a juttatási rendszer változtatásában és a teljesítményalapú bérezés erősítésében gondolkodtak. Eredményekhez kötni a bért elsőre lehetetlennek tűnhet egy szolgáltató cég esetében, ahol nincs kézzel fogható késztermék. Ebben segíthet a teljesítmény nyomon követése és a teljesítményértékelés, melyet egy HR szoftver tud igazán hatékonnyá tenni. Nem véletlen, hogy a kutatásban résztvevők 22,9 százaléka tervezi egy HR szoftver bevezetését, az adat alapú döntéshozatal megteremtéséhez.
A szolgáltató szektornak szóló cikksorozat következő részében bemutatjuk, hogyan támogathatja a vállalatvezetést egy HR kontrolling szoftver. Addigis ismerje meg Norma szoftverünket, amit pont erre a célra fejlesztettünk.
A Norma segítségével Ön is tényadatokra alapozva hozhatja meg üzleti döntéseit, és egészséges, kiváló és magas teljesítményű szervezetet hozhat létre. Látogasson el új weboldalunkra, ismerje meg a Norma megoldásait, kérdéseivel pedig bátran forduljon kollégáinkhoz.
