Gazdasági körkép – Mi várható jövőre?

Gazdasági helyzet, infláció

Az Európai Bizottság nyári időközi gazdasági előrejelzése az Európai Unió gazdaságának lassú növekedését és az infláció mérséklődését jelezte előre. A fellendüléshez erős munkaerőpiacra és a reáljövedelmek fokozatos helyreállására van szükség. A hazai adatok sajnos elmaradnak az EU-s átlagtól, sőt az idei GDP-növekedésben rosszabbul teljesítettünk, mint a tagjelölt országok (Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina) a csupán +0,5 százalékunkkal. Emellett az infláció az EU-ban csak nálunk volt magasabb idén (16,4%), mint tavaly.

Az MBH Bank elemzői a következő évre optimistán tekintenek, 4% feletti GDP-növekedést, jelentős volumenű beruházásokat és javuló reálbért várnak. Utóbbihoz az infláció csökkenése mellett az általuk elvárt 8,5%-os bruttó átlagkereset növekedés ad alapot.

A munkabérek alakulása nagy hatással bír a magyar vállalkozások működésére, nem véletlenül a munkabért nevezték meg a 2023-as év üzleti kihívásának. Éppen ezért érdemes bővebben is megvizsgálni, milyen változásokra számíthatunk a következő évben, hogy ennek megfelelően időben tudjunk tervezni a kiadásokkal.

Munkabérek

Az évenkénti minimálbér és garantált bérminimum emelkedése közel egymillió munkavállaló jövedelmére van közvetlen hatással, de mértéke a küszöb feletti bérekre is kihat, hisz a bruttó átlagkereset alakulása is arányaiban százalékosan követi a növekedést. Az utóbbi két évben a minimálbér és garantált bérminimum százalékos emelése kétszámjegyű volt, 2022-ben 19-19%, 2023-ban 16, illetve 14% – ismerve az inflációs adatokat nem meglepően.

A jelenlegi őszi bértárgyalások során a magyar minimálbér rendszer átalakítása is napirendre kerül. Az új rendszerrel – csakúgy, mint a legtöbb európai országban – egy összegűvé válna a kötelező legkisebb bér, ami esetünkben a kétfajta bér összevonásával érhető el. Ez a gyakorlatban a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum megszűnését jelentené. Ennek jelenlegi – vagy az inflációval emelt – összege lenne az új minimálbér. Palkovics Imre a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azzal magyarázta a felvetést, hogy míg a garantált bérminimum bevezetésekor 2006-ban még a munkanélküliség volt a probléma, addigra ma már a munkaerőhiány jelent gondot.

Palkovics Imre továbbá kiemelte, hogy a garantál bérminimum összege már nem jelent motivációt a szakképzett munkavállalóknak, ezért a vállalkozások a szakemberek megtartása és utánpótlása érdekében magasabb bér kifizetésére kényszerülnek.

35%-os minimálbér emelkedés?

Az új rendszer a jelenlegi minimálbérhez képest 35%-os emelkedést jelentene. Minimálbérért jelenleg 250.000 munkavállalót foglalkoztatnak, esetükben az aktuális bruttó 232.000 forintos bérük 312.700 forintra emelkedne januártól. A garantált bérminimumért dolgozó 730.000 munkavállaló fizetése 5,5%-os növekedéssel érné el ugyan ezt a szintet a jelenlegi 296.400 forintól, amennyiben minimálbérre váltanak.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozata szerint a reálbércsökkenés ebben az évben megállhat, és újra lehetőség nyílik a korábbi években megszokott, éves szinten átlagosan 5 százalék feletti reálbér-növekedési ütem visszaállítására. Ez a cégeknek jövőre legalább 10%-os munkabér emelést jelentene, ha az MNB előrejelzése szerinti 5,5%-os inflációval számolunk a 2024-es évre.

Ugyan ezek az adatok még csak előrejelzések, tervek, mégis érdemes kalkulálni az eshetőségükkel, mikor a 2024-es költségvetést tervezzük. Láthattuk, hogy valószínűleg lassan javuló gazdasági környezetben kell helytállni, sőt a legértékesebb erőforrásaink, a munkavállalóink megtartása is nehezebb lesz, ha nem tudjuk a piaci béreket hatékonyan kitermelni.

Ne kerüljön a felszámolást mellett döntő cégek közé, melyek száma idén 11.000 kezdeményezéssel rekordot döntött. Kezdje el az üzleti tervezést időben! Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel, akik segítenek a helyzet felmérésében, reális célok kitűzésében és az azok eléréséhez vezető úton!