Az adatok szerepe a vállalatok átalakításában – Stratégiaalkotás - 1.rész

Milyen a jó stratégiai terv? Miért fontos a stratégiai tervezés, stratégiai menedzsment? Hogyan érdemes elkezdeni? Hogy kapcsolódnak ide a vállalati adatok? Mi a HR kontrolling szerepe az egészben? Nagy Eszter, a Crosssec Solutions Kft. tulajdonos ügyvezetője ezen kérdéseket járta körbe a Piac és Profit CHANGE is a CHANCE – A változás maga az esély! konferenciáján tartott előadásában, melyhez a 20 éves KKV vállalatvezetési, vezetői tanácsadási tapasztalatait is felhasználta.

Visszatekintés

Eszter 11 évvel ezelőtt kapott felkérést, hogy egy családi vállalkozásból kinőtt, 249 fővel gazdálkodó és 1500 főnek munkát adó vállalatot alakítson át a családi struktúrából egy folyamatszabályozott, strukturált szervezetté, a multinacionális környezetből hozott jó gyakorlatokkal, megőrizve a családi, emberközpontú gondolkodásmódot és szokásokat, amik elvezették őket az akkori cégállapothoz.

Ekkor fertőződött meg a stratégiaalkotás és kontrolling párosával, mivel bár kapott egy nagyon szép, imponáló felkérést, miszerint legyen a cég jobb, strukturáltabb, működőképesebb, de ezek a melléknevek az adatmenedzsmentben nem kifejezhetőek. Mit jelent az, hogy jobb? Mit jelent az, hogy működőképesebb? Mit jelent az, hogy rentábilisabb? Ezt hogyan tudjuk kifejezni számokban? Hány százalékos legyen a piaci részesedés? Mekkora legyen a profitnövekedés? Mekkora legyen az anyagmentes árbevétel növekedése? Eszter ezeket próbálta szálakra szedni, mérhető számokban kifejezni, ami a KKV szektorban még napjainkban sem vált általánossá.

Változó környezet

Az átalakuló munkaerőpiac, a fogyatkozó munkavállalói létszám, a mesterséges intelligencia térnyerése, az automatizáció, digitalizáció, ipar 4.0 folyamatosan változó környezetet eredményezett. 2020 után ez COVID hatásaival is felerősödött, az ebből következő gazdasági visszaeséssel, az orosz ukrán háborúval és megannyi dologgal, amit mindannyian tapasztalunk.

A külső környezetben a változás folyamatos és állandó, nagy hatást erre nem tudunk gyakorolni. Éppen ezért arra kell a fókuszt helyezni, amire ténylegesen ráhatásunk van, ez pedig a belső környezet. Itt tudunk olyan tápanyag kiegészítőket, vitaminokat, pirulákat alkalmazni, és olyan szemléleteket, módszertanokat elsajátítani, amik segítenek bennünket abban, hogy a belső környezetünket folyamatosan fejlesszük, javítsuk, és megtaláljuk azokat a tartalékokat, amelyekkel eredményesen tudunk működni Ezek a csodapirulák szerintünk a HR kontrolling eszközrendszere, a hatékonyságnövelés, a vállalati tartalékok feltérképezése és felhasználása, és a stratégiaalkotás.

Vállalati önismeret

Nagyon fontos, hogy a vállalatunkat pontosan definiálni tudjuk. Legyen egy jövőkép vagy a vízió, ahova a vállalatunkkal el szeretnénk érni, és legyen egy világos kép, hogy miért létezik ez a cég. Definiáljuk azt a küldetést, missziót, amihez a munkatársak csatlakozni tudnak, amiről a munkatársak tudják, hogy ezért létezik a cég, ezért tesznek minden nap, ezt adják ők a környezetüknek.

A célnak világosnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy ne csak vágyakat fogalmazzunk meg, ne érzelmi alapon közelítsük meg a jövőképünket, hanem konkrét számokat tudjunk hozzárendelni, hiszen így fogjuk tudni megmondani azokat az útjelzőket, mérföldköveket, amiket el kell érnünk annak érdekében, hogy a végén a jövőképünkhöz jussunk el. Ismernünk kell a belső környezetünk adottságait, erősségeinket, gyengeségeinket, fejlesztendő területeinket, de tisztában kell lennünk azokkal a képességekkel, amikre építhetünk. Meg kell vizsgálnunk a piaci lehetőségeinket, hogy ennek halmazából tudjunk majd egy megfelelő stratégiát alkotni.

Nagyon fontos az az értékrend, ami mentén a vállalat működik, és fontos, hogy ezt az értékrendet a munkavállakók – Jim Collins Jóból kiváló című könyvéből idézve, akik utaznak a buszon – is ismerjék, mivel a munkavállalók akkor is döntéseket hoznak, amikor mi magunk vezetők nem vagyunk jelen. Ha tudják, hogy milyen értékrend mentén működik a vállalkozás, akkor önállóan is képesek jó döntéseket hozni, és nem kell elmennünk a mikromenedzsment irányába.

Tanácsadási tevékenységünk során gyakran találkozunk azzal, hogy a környezet miatt kell változnia a cégeknek, azonban nem csak a külső környezet miatt változunk, ez csupán felerősíti a kényszert. Belül is változunk, hiszen a vállalati életciklusaink is meghatároznak számunkra különböző kihívásokat, amelyek pont úgy, mint az emberi élet ciklusokban végződhetnek krízissel vagy éppen sikerrel.

Hova tartunk?

Miután a tulajdonos számára tiszta a jövőkép és küldetés, elemezte a környezetet és belső képességet, meg kell fogalmaznia, hogy hova tart a vállalkozása.

Ezt követően nagyon fontos, hogy a stratégiát meghatározzák, lebontsák vállalati, funkcionális és üzleti szinteken is. Tehát ne a tulajdonos fejében éljen, hanem az összes többi szervezeti szinten is érthetővé váljon. És bár nem szeretnénk nagyon elmenni asszociatív példák irányába, de a NASA-nál sem valószínű, hogy a mellékhelyiségeket tisztító kollégának tudnia kell, hogy miért fontos, a holdra szállás, de azt fontos tudnia, hogy a mellékhelyiség ki nem tisztítása milyen problémákat okozhat. A saját szervezeti szintjén, a saját feladatkörében kell ismernie a hozzáadott értékét a vállalati célok eléréséhez.

A stratégia lebontása a legtöbb helyen elmarad. Meghatározzuk, de utána nem bontjuk le, nem csinálunk hozzá egy végrehajtható cselekvési tervet. Aztán pedig így, ahogy nem is határoztuk meg, nem is bontottuk le, nem is valósítjuk meg. A stratégia, ahogy már említettük, erősen függ a környezet aktuális kihívásaitól és a versenyprioritás tényezőktől, rugalmasságunktól, határidőtől, minőségtől, tehát mit preferálunk mi igazán.

Gondolatébresztő, hogy nagyon könnyedén veszünk át nagy cégektől nagyon hangzatos mondatokat, mint például „tartsunk alacsony készletszintet”. De gondoljunk vissza mi történt a COVID időszakában a chiphiány kapcsán. Nem biztos, hogy minden esetben a nagyon hangzatos egyébként évtizedekig működő egy-egy mondat beilleszthető a saját környezetünkbe. Érdemes mindig végig gondolni a lehetőségeinket, a verseny prioritási tényezőinket és a céljainkat, ez alapján pedig megalkotni a saját mondatainkat.

A cikksorozat következő részéből megismerheti milyen a jó stratégiai terv, hogyan vállhat működőképessé és hogyan érdemes belekezdeni az elkészítésébe. Ha nem szeretne lemaradni róla, iratkozzon fel hírlevelünkre!

A Norma segítségével Ön is tényadatokra alapozva hozhatja meg üzleti döntéseit, és egészséges, kiváló és magas teljesítményű szervezetet hozhat létre. Látogasson el új weboldalunkra, ismerje meg a Norma megoldásait, kérdéseivel pedig bátran forduljon kollégáinkhoz.