Mikor nem kell a GDPR-ral foglalkozni?

Ugye, megtaláltuk tanácsadó sorozatunk eddigi legizgalmasabb címét? Tényleg, ilyen is létezik? Hogy nem vonatkoznak ránk az adatvédelmi szabályok? Igen, előfordul pár esetben – rövid cikkünkből kiderül, hol is keressük a kivételeket.

A kivétel, mint tudjuk, erősíti a szabályt. Fussuk végig tehát villámgyorsan, hogy pontosan mi ellen is várjuk a felmentő sereget, azaz mi maga a szabály. Itt van rögtön az unalomig ismételt, de sokak előtt még mindig nem teljes körűen ismert személyes adat értelmezése.

Egyetlen velős mondatba sűrítve a GDPR szerint személyes adat minden olyan információ, amely valamely azonosított vagy azonosítható élő személlyel kapcsolatos, vagy amelyek összegyűjtése egy bizonyos személy azonosításához vezethet.

A munka és az üzlet világában erre a leghétköznapibb példák

• név, cím, igazolványszámok;
• telefonszám, a vezetéknév.utónév@vállalkozás.hu típusú e-mail-címek;
• IP-cím, sütiadatok;
• helymeghatározó (mobiltelefon) adatok;
• számlázási, banki ügyféladatok;
• iskolai végzettség dokumentumai;
• egészségügyi adatok.

És ha egy kisvállalkozás, egyéni vállalkozó gyakori üzleti tevékenységére gondolunk – mert, ugye, a GDPR a legkisebbekre is vonatkozik –, az ő adatkezelésüket sokszor felöleli még a közösségi média, feliratkozások, űrlapkitöltések, hír- és DM-levelek küldése, szállítási és számlaadatok kezelése is.

Mire és kire nem vonatkozik a rendelet?

Az Alaptörvénybe is foglalt, személyes adataink védelméhez való jog tehát mindannyiunk személyeségi joga, azokat külön a GDPR-jogszabály is védi. E témakörrel már rengeteg korábbi tanácsadó írásunkban foglalkoztunk, így most nézzük végre, mire, és kire nem vonatkozik a rendelet.

A vállalkozói körből, a fenti felsoroláshoz illeszkedően a „mire nem”-re példa a:

• cégjegyzékszám;
• az info@vállalkozás.hu típusú e-mail-címek;
• az anonimizált adatok.

Egyéni vállalkozóként, mikrovállalkozóként (és persze a multikig bezárólag minden szinten) tehát minden más esetben a jogszabály hatálya alá tartozó adatkezelővé válunk.

A személyes cél kivétel, az üzleti már nem

Az igazi nagy kivétel a háztartási célú adatkezelés. Ez azt jelenti, hogy a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére. De csak akkor, ha ez semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe.

Személyes vagy otthoni tevékenységnek minősül például a levelezés, a címtárolás, valamint ennek keretében a kapcsolattartás és online tevékenységek a közösségi hálózatokon.

Fontos szűkítő tényező ugyanakkor, hogy kizárólag természetes személyek adatkezelései eshetnek a kivétel körébe. Például egy természetes személy közösségimédia-használata alapvetően ide tartozik, de ha ennek célja valamilyen termék vagy szolgáltatás népszerűsítése, akkor már nem.

A kérdés fontosságát az adja, hogy ha a kivételt nem lehet egyértelműen megállapítani, akkor mindig alkalmazni kell a GDPR rendelkezéseit. Ahogy a gyakorlat mutatja, ez alapján akár magánszemélyekre is vonatkozhat a GDPR, például általuk üzemeltetett kamerás megfigyelőrendszerek, gépjárművekbe szerelt kamerák, drónok alkalmazása esetén is.

Az adatvédelmi szabályok tehát nagyon széles körben alkalmazandók, és sokrétű feladatot rónak a mikrovállalkozásokra is. De ehhez egyedülálló segítséget tud nyújtani a Crosssec célzottan nekik szóló adatvédelmi szolgáltatása, amellyel egyszerűen, gyorsan, a legkedvezőbb költséggel és magas minőségben tehetnek eleget a rendelet előírásainak.

Kattintson a lenti gombra és kérje ajánlatukat elköteleződésmentesen!
A kisvállalkozások adatvédelmi kötelezettségeiről pedig honlapunk GDPR-blogcikkei között talál bővebb információt.

Csomagajánlataink mikrovállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak