Ez történik a levett vérrel a véradás után
Májusban rendeztük meg a Crosssec első véradását, amikor is nagy örömünkre szolgált, hogy a témával foglalkozó blogcikkeink és maga az esemény is sok embert véradásra ösztönzött. Szívmelengető, hogy az irodánkban megtartott eseményen tíz első véradót is köszönhettünk. Az alkalom remekül sikerült, és a munkatársaink mellett külsős önkéntesekkel is találkozhattunk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a véradóknak milyen élményeik voltak, és arra is, hogy mi fog történni a tőlünk levett vérrel, ezért az eseményt követően megkértünk néhány kollégát, hogy meséljék el az élményeiket, tapasztalataikat. Ezután a pécsi Vérellátóba látogattunk el, ahol megmutatták nekünk a vér útját.
Milyen gondolatokkal jöttél ma el a véradásra?
„Tartottam attól, hogy adhatok-e vért egyáltalán, izgultam, mert sok betegség van a családban és nem voltam biztos benne, hogy adhatok. Viszont jó érzés az, hogy segíthetsz másokon, így felül tudtam kerekedni az izguláson.” – S.D.
„Őszintén? Mint minden olyan dolog előtt, amivel az ember még nem találkozott az élete során, egy egészséges kíváncsiság volt bennem. Érdekelt nagyon, hogy milyen lesz, de meglepő módon nem izgultam.” -K.J.A.
Milyen élmény volt? Milyen volt ahhoz képest, amilyennek elképzelted?
„Egyáltalán nem olyan volt, amilyennek elképzeltem. Sokat segített, hogy nagyon kedvesek voltak a Vérellátó Központ dolgozói, elterelték a figyelmem, és jól is vették a vért.” – S.D.
„Érdekes volt, jó érzés volt, hogy ezzel segítünk. A legjobb az volt, hogy olyanok is adtak vért, akik korábban úgy érezték, hogy inkább nem szeretnének. Elképesztően jó volt látni mindenkin, hogy mennyire örülnek és mennyire szívesen segítenek másoknak. Az engem is bátorított, hogy olyan is elhatározta, hogy ad vért, aki még korábban sosem adott.” – K.J.A.
Az eseményt követően volt alkalmunk olyan jelenlévőt is megkérdezni, aki korábban már többször vett részt véradáson.
Személy szerint te miért tartod fontosnak a véradást? Mi motivál téged abban, hogy rendszeresen segíts másoknak?
„Egyrészt hasznos dolognak tartom, hiszen ki tudja, hogy mikor lesz nekem is szükségem vérre, és ezzel én is tudok segíteni. Alapvetően az is motivál, hogy egy egészségügyi szűrővizsgálatnak felel meg az orvosi vizsgálat.” – B.G.
A válaszadókat végül a következőről faggattuk.
Mi a véleményed arról, hogy a Crosssec véradó hely lett?
„Jó dolog, hogy a véradás ki van helyezve, hogy nem kell azért bemennem a városba vagy szabadságot kivennem, vagy olyan időpontban találni véradási lehetőséget, amikor munka után el tudok menni. Az embereknek plusz erőfeszítést jelenthet, hogy mikor, hogy és hol adhatnak vért. Viszont, ha helyben van, és csak ki kell menned az irodából, akkor sokkal egyszerűbb. Szerintem az emberek akkor sokkal motiváltabbak, ha helyben van a véradás, mintha ezért plusz erőfeszítéseket kellene tenniük.” – S.D.
„Nagyon örülök neki, hogy már ilyen formában is tudunk segíteni.” – K.J.A.
„Kifejezetten jó dolognak tartom, persze jár egy kis szervezkedéssel, plusz munkával, de alapvetően ez egy jó kezdeményezés. Az is motiváló, hogy házhoz jönnek, nem kell munkaidőben bemenni a városba a véradóközpontba és utána visszajönni.” – B.G.
A rendezvényt követően kíváncsiak voltunk arra, hogy mi történik a véradások alkalmával levett vérrel, így ellátogattunk a Pécsi Regionális Vérellátó Központba, ahol a központ munkatársai megmutatták, hogy milyen folyamaton megy keresztül minden egység levett vér. Nyomon követhettük a vér útját egészen a vérkészítmények elraktározásának pontjáig, azaz egészen addig, amíg a felhasználásra kész vérkészítmények már csak a megfelelő intézményekbe történő szállításra várnak.
Ez történik a vérrel, mielőtt bárki megkapná
Sok felületen olvashatunk a véradás pontos menetéről, hiszen a szakértők és a rendszeres véradók egyaránt szívesen válaszolnak az internetes fórumokon feltett kérdésekre. Arról azonban már sokkal kevesebb szó esik, hogy a vérnek milyen folyamaton kell keresztülmennie ahhoz, hogy a készítmények felhasználható formába kerüljenek. A levett vérnek ugyanis egy soklépcsős procedúrán kell átesnie mielőtt a betegek megkaphatják azt különböző készítmények formájában. Tekintsük most meg lépésről-lépésre a vér útját!
- Véradás
Ahogy azt már előző blogcikkeinkben is megírtuk, a véradás csak a vér hemoglobin szintjének mérése, a vércsoport meghatározása és az orvosi vizsgálat után kezdődhet el. Fontos, hogy a véradónak egyáltalán nem kell tartania a fertőzésektől, hiszen a véradás alapos karfertőtlenítés után történik egyszer használatos tű és speciális alvadást gátló, vérsejteket tápláló oldatot tartalmazó steril vérvételi zsákrendszer segítségével.
- Szállítás
Az önkéntesektől levett vért teljes vérnek nevezik, melyet 20 °C-ra hűtve szállítanak el a területileg illetékes Regionális Vérellátó Központba egy, speciálisan erre a célra kifejlesztett szállító berendezéssel. A véralkotók legjobb minőségben történő kinyerése miatt rendkívül fontos a vér lehűtése. Teljes vérként a vér ilyen hőmérsékleten is csak maximum 20 óráig tárolható, ez időn belül meg kell kezdeni az elemek szétválasztását, 24 órán belül pedig a plazma lefagyasztását.
- Vírusvizsgálat
Minden egység levett vér szigorú eljárásrend szerint, szűrőtesztek alkalmazásával kerül kivizsgálásra annak érdekében, hogy kiszűrjék a lehetséges fertőzéseket. Zárt rendszerű automatákkal szűrővizsgálat történik a HIV 1-2, a Hepatitis B, Hepatitis C, Epstein-Barr vírus, Parvovírus B19 és a Szifilisz kórokozókra. A vér vizsgálata vérminták segítségével történik, amelyeket közvetlenül a vér levétele előtt vesznek a véradóktól. Egyszerre több száz vérminta vizsgálható meg a legkorszerűbb módszerekkel, DNS alapú vizsgálattal. Amennyiben bizonyos minták a szűrőteszt során úgynevezett reaktív eredményt adnak, újabb vizsgálatokra kerül sor. Ha az önkéntes vérében fertőzés jelét találják, az illetőt levélben azonnal értesítik a problémáról, vérét sajnos nem használhatják fel, és az esetek többségében többet nem adhat vért.
Az orvosi titoktartás és az adatvédelem a véradókra is vonatkozik. Az eredményeket a számítógépes rendszerben vonalkódokkal rögzítik, így az esetleges fertőzésről csak a Vérellátó egészségügyi dolgozói tudhatnak, nem lesz elérhető az eredmény mások számára. Ablakperiódusnak nevezzük azt az időszakot, amikor a vér már kórokozóval fertőzött, azaz képes másokat megfertőzni, azonban a vírus jelenléte még nem mutatható ki a szűrővizsgálatnál. Ha valaki tudja magáról, hogy fertőzött lehet, ne jelentkezzen véradásra egészen addig, míg meg nem bizonyosodik arról, hogy egészséges, mert különben veszélyezteti a betegeket. Ilyen esetekben van lehetőség gyorstesztek elvégzésére, vagy az ÁNTSZ laboratóriumában anonim vizsgálatokra. Az ablakperiódus hossza kórokozótól és vizsgálati módszertől függően akár fél év is lehet.
Csak az Országos Vérellátó Központ kórokozó vizsgálati eredményei alapján nem reaktív véreket használják fel a betegek biztonsága érdekében.
- Vércsoport ellenőrzése
Az első véradók AB0 vércsoportját gyorsteszt segítségével még a véradást megelőzően meghatározzák. Erre azért van szükség, mert ha a beteg nem a vércsoportjával megegyező vért kap a kezelése során, abba akár bele is halhat. A véradás után automatákkal ellenőrző vizsgálat történik, kiküszöbölve bármilyen hibát. Az AB0 és RhD vércsoporton kívül még kb. 30 klinikailag fontos vércsoport van. Ezek többségét csak akkor ellenőrzik a véradó véréből, ha a betegnek szüksége van rá.
- Centrifugálás
A levett teljes vér a szállító eszközön kb. 3 óra alatt hűl le 20 °C-ra. A vér hűtése elsősorban a vérlemezkék és a plazma alvadási faktorainak legmegfelelőbb kinyeréséhez szükséges. A lehűtött vért ezután ugyanezen a hőmérsékleten centrifugálják úgynevezett zsákcentrifugákban. Az eljárás során megtörténik a vér fő komponenseinek (a plazma, a vörösvérsejt, valamint a fehérvérsejteket és a vérlemezkéket tartalmazó határréteg) elkülönítése.
Egy véradással három életet tudunk megmenteni, hiszen egy egység vérből a centrifugálás hatására három féle vérkomponenst állítanak elő: vörösvérsejt koncentrátumot, plazmát és vérlemezke/trombocita koncentrátumot.
A teljes vérben lévő fehérvérsejtek több, transzfúzió során fellépő szövődményért felelősek, ezért a vérkészítmények gyártása során eltávolításra kerülnek. Legtöbb esetben ez a határréteg eltávolításával, speciális esetben, ha további tisztítás szükséges, fehérvérsejt szűrőkkel történik.
- Szeparálás
A centrifugálás során szétválasztott alkotórészek a zsákokban rétegenként különülnek el egymástól. A zsák alján helyezkedik el a vörösvérsejt, efelett találhatók a fehérvérsejtek és a trombociták, majd a zsák felső részében a plazma. A vérkomponenseket automata présekkel zárt rendszerben választják szét az egymáshoz kapcsolódó, steril zsákokba. A felül lévő plazma egy üres zsákba, a zsák alján lévő vörösvérsejt egy konzerváló oldatot tartalmazó másik zsákba kerül a nyomás hatására. Az eredeti zsákban marad a határréteg, melyből további centrifugálással állítják elő a vérlemezke koncentrátumot. A laboratóriumi vércsoport és kórokozó vizsgálatok megfelelő eredménye után kerülnek a zsákokra a minősítő címkék.
- Vér raktározása
A komponensből készült különböző vérkészítmények eltérő ideig, eltérő hőmérsékleten tárolhatók annak érdekében, hogy megőrizhessék a véralkotók életképességét, funkcióját. A vérzsákokon lévő címkék részletes információt tartalmaznak az adott vérkészítmény tartalmáról, tárolásáról, valamint vércsoport tulajdonságairól.
A vörösvérsejt-koncentrátum tárolása speciális hűtőszekrényben 35 napig, +4 Celsius fokon lehetséges, míg a friss fagyasztott plazma -25 Celsius fok alatt 2 évig alkalmas felhasználásra. A thrombocita-koncentrátum a korábbiakkal ellentétben +22 °C-on is mindössze 5 napig tárolható folyamatos rázás mellett, mely megakadályozza a vérlemezkék aggregációját és kitapadását.
A vérkészítmények minden gyártási adata számítógépes rendszerben van rögzítve, így a lejárt vagy AB0 vércsoportilag nem kompatibilis vérek kiadását a rendszer letiltja. Csak a lejárati időn belüli, előírt hőmérsékleten tárolt vér használható fel.
- Vérkészítmények minőségellenőrzése
A vérkészítmény gyógyszer. Előállításának minden lépését, beleértve az alapanyagot is, azaz a véradó alkalmasságát szigorú minőségbiztosítási előírások szabályozzák. A szabályoknak való megfeleléshez ellenőrizendő elemek meghatározása (mint pl: vörösvérsejt, vérlemezke-, alvadási faktor tartalom, vagy bakteriális- és vírusfertőzöttség), valamint az ellenőrzések időpontjai (minden készítményből minden alkalommal, vagy bizonyos százalékából a készítményeknek) az Európai Uniós előírások szerint történnek.
- Nem megfelelő vérkészítmények megsemmisítése
A fertőzött, lejárt vagy egyéb indokok miatt felhasználásra alkalmatlan véreket veszélyes hulladékként megsemmisítik (elégetik). Az eljárás szintén csak szabályozott módon történhet. Az alkalmatlanság oka lehet a vérvétel után végzett kórokozó vizsgálatok reaktív eredménye, utólagosan bejelentett kizáró betegségek, szerológiai eltérések, és ritka esetben a készítmény lejárata. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a megsemmisítésre kerülő mennyiség csupán az összes vérvétel elenyésző részét teszi ki.
Az elkövetkezendő időszakra már tele vagyunk tervekkel a társadalmi felelősségvállalást illetően is, nem csak a véradás témakörében tevékenykedünk tovább, hanem egy új kezdeményezésben is részt veszünk. A Nevetnikék Alapítvány segítségével kórházfalakat varázsolunk majd szebbé a közeljövőben, amellyel reméljük, hogy – ha csak egy rövid időre is, de – el tudjuk feledtetni a kisgyermekekkel azokat a nehézségeket, amikkel szembe kell nézniük.
