A kép és hangfelvétel szabályai: mit szabad és mit nem?
A kép és hangfelvétel szabályai elsősorban nem a GDPR-ban találhatóak, hiába számít a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog személyiségi jognak, hanem ezeket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Mindemellett a GDPR szabályait ugyanúgy be kell tartani. Egy személyről készített kép vagy rögzített hanganyag kizárólag az adott személy rendelkezési jogkörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy csak nagyon ritka esetekben lehet ezeket felhasználni a szereplő beleegyezése nélkül. Ha pedig ezt nem tartjuk be, akkor komoly büntetésnek nézhetünk elé. Olvassa el cikkünket, hogyha Ön is tudni szeretné, hogy milyen körülmények között mit kell tenni.
Kép és hangfelvétel szabályai: milyen jogokkal rendelkezik az adott személy?
A képmás egy ember külső megjelenésének a képi ábrázolása, ami alkalmas a személy azonosítására. Ezért egyértelmű módon a személyiség és a személyes adat védelme körében a külső megjelenés védelmére is ugyanolyan nagy szükség van. Így ezek az adott személy kizárólagos rendelkezési jogkörébe tartoznak: csakis hozzájárulása után lehet nyilvánosságra hozni az ilyen jellegű anyagokat.
Saját magáról bárki szabadon közzé tehet bármilyen felvételt, addig, amíg mások jogait ezzel nem sérti. Más viszont nem hozhat nyilvánosságra semmilyen kép vagy hangfelvételt külön rendelkezés nélkül. Ennek a hozzájárulásnak egyébként nincsen alaki feltétele, ugyanis történhet írásban, akár szóban, de még ráutaló magatartással is.
Ezeknek az anyagoknak a nyilvánosságra hozatala önálló jogi védelem alá tartozik, tehát nem számít, hogy a felvétel készítése milyen módon, hogyan történt. Nem csak a nyilvánosságra hozatalhoz, de magának a felvételnek az elkészítéséhez is külön engedély kell. A felvétel elkészítése és felhasználása célhoz kötött kell legyen. Ez azt jelenti, hogy még egy jogszerűen elkészített képet sem lehet külön hozzájárulás nélkül nyilvánosságra hozni, másoknak átadni, többszörözni, vagy az előzőleg tisztázott céltól eltérő módon felhasználni.
Mikor nem köteles az engedélykérés a kép és hangfelvétel szabályain belül?
Két esetben nincs szükség a hozzájárulásra a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához.
Tömegfelvétel
Az egyik a tömegfelvétel készítése. Ilyen lehet egy tömeges rendezvény, tüntetés, koncert, sportesemény. Csupán az számít, hogy egy embert sem lehet kiemelni a tömegből a felvételeken.
Közéleti szereplés
A másik ilyen ok lehet a nyilvános közéleti szereplésről készített felvétel. Itt viszont fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a törvény közéleti szereplést mond és nem szereplőt. Ez arra utal, hogy ha valaki híresség, akkor nem lehet korlátok nélkül kamerázni például a magánéletét. Kizárólag csak akkor szabad felvételt készíteni, ha nyilvánosan szerepel valahol. Ez egyébként abban az esetben is igaz, ha egy magánszemély vállal közszereplést. Tehát, ha például egy felvonuláson magához ragadja a mikrofont és lelkesítő beszédet mond, akkor számolnia kell azzal, hogy az erről készült anyagot bárki szabadon felhasználhatja.
Milyen következménnyel jár a jogszabály be nem tartása?
Abban az esetben, ha valaki a fent említett szabályokat figyelmen kívül hagyja, ezzel megsértve mások személyiségi jogait, komoly következményekkel számolhat. Sérelemdíj fizetésére, vagy a bíróság által kiszabott más szankciókra, de komolyabb esetekben akár kártérítés fizetésére is kötelezhető.
Ha Önnek is GDPR tanácsadásra van szüksége, akkor keressen minket bizalommal - Már akár egyéni és mikrovállalkozásoknak is!
Többet szeretnék megtudni a tanácsadásról!
Csomagajánlataink mikrovállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak
