Ilyen volt belecsöppenni az IT-s világba

Egész életemben szerencsésnek éreztem magam. Nem volt ez másképp akkor sem, amikor az egyetem utolsó évében elhelyezkedtem egy pécsi cégnél, mint marketing koordinátor. Első munkahelyként, valódi tapasztalat nélkül kerültem az akkori helyemre és örültem, hogy olyan kollégákkal dolgozhattam együtt, akiktől nagyon sok gyakorlati tudást szerezhettem meg.

Abban az időszakban, amikor elkezdett motoszkálni a fejemben a változtatás iránti igény, szembe jött velem a Crosssec álláshirdetése. Az első perctől profikkal volt dolgom, nagyon boldog voltam, amikor értesítettek, hogy én lettem a cég brand managere.

A kezdetek

Nyitott és érdeklődő emberként nagyon vonzott az IT világa, mindig is érdekeltek a legújabb technológiai fejlesztések és irányok. A Crosssec fókusza már a kezdetekkor is az adatvédelem és információbiztonság felé irányult, így a cégnél alapvetően alkalmazott szabványok (ISO27001, ISO9001) mellett a különböző titkosítási formákról is sokat megtudtam. Ma már mosolyogva gondolok vissza azokra a délutánokra, amikor az end to end, vagyis a végpontok közötti titkosításról, vagy éppen a Caesar cipher-ről tanultam azért, hogy a fejlesztőink beszélgetéseit és természetesen a munkámat is jobban értsem.

Mi tetszett már az első időszaktól?

A szervezettség.

Az, hogy az első napon volt asztalom, székem, gépem és minden olyan hozzáférésem, ami a munkámhoz szükséges (nem mindenhol jellemző). Az, hogy saját mentort kaptam, akihez a szakmai és személyes kérdésekkel is fordulhattam (inkább multiknál jellemző). Továbbá az, hogy az onboarding folyamatot ismertették velem, és nem kellett haszontalannak éreznem magamat az első napokban sem (ez sem igazán jellemző más cégeknél). Megnyugvást adott a törődés, és biztonságérzetet: jó helyre érkeztem.

A Crosssec-es környezet, a munkavégzés és a mindennapok is teljesen elvarázsoltak. Imádtam az irodánk külön kis „szigetét” a babzsákokkal, ahol nyugodtan félre lehetett vonulni ötletelni, gondolkozni vagy akár egy finom kávét elfogyasztani.

Újdonság volt számomra a reggeli „standup”, ahol a marketing csapat tagjaival átbeszéltük az aktuális feladatok állását, az esetleges elakadásokat vagy kérdéseket.

Szerettem a megbeszéléseinket, ahol valóban a közös gondolkodáson vagy véleménycserén volt a hangsúly, és nem elfecsérelt időnek éreztem a befektetett időt és energiát.

Út az ismeretlenbe

Azzal tisztában voltam, hogy a kezdeti időszakban rengeteg újdonságot kell majd megtanulnom és sok lesz az ismeretlen dolog. Tudtam, hogy a csapat egy meghatározó része szoftverfejlesztő, így felkészültem arra, hogy marketingesként nem biztos, hogy minden témájukhoz érdemben csatlakozni tudok. Ennek ellenére is meglepődtem, amikor röpködtek körülöttem az olyan kifejezések, hogy merge ping-pong, backlog vagy sprint. De nem csak a fejlesztők által használt szavak és kifejezések voltak újak. A UX designerünk a prototípus wireframek útvonalait beszéltette át velem, a frontendes kollégánk pedig a stagingre rakott oldalunk szövegezéséhez kért segítséget. Őszintén bevallom, volt olyan eset, amikor újdonsült munkatársaim mondataiból csupán az „a-az-és” kötőszavakat értettem.

Először persze megijedtem, és eléggé frusztrálva éreztem magam, hogy nem tudok annyira bekapcsolódni egy-egy beszélgetésbe, amennyire szeretnék. Amikor tudtam, kérdeztem, amit csak tudtam, lejegyzeteltem. Kerestem a kifejezések magyarázatait, és biztos vagyok benne, hogy volt olyan dolog, amit háromszor is elmagyaráztattam adott kollégával. Jó érzés volt, hogy akárkihez fordultam segítségért, mindig türelmesen és egyszerűen magyarázta el, hogy miről is van szó.

Az azóta elkészült – és minden új kollégánk számára az első napon átadott – welcome book-ban ezeket a helyzeteket megelőzve összefoglaltuk, bemutattuk és elmagyaráztuk azokat a kifejezéseket, amikkel találkozhatnak a munkájuk során.

Így „értem bele” a tech-es világba

Eltelt pár hónap, amire belerázódtam a sok újdonság és megannyi ismeretlen kifejezés világába, de ma már tudom, hogy a staging az a nagyközönség számára nem publikált, de egy szűkebb közösség számára elérhető verzió, ami tartalmazza a még nem elfogadott, de már elkészült fejlesztéseket, lehetővé téve azok tesztelését.

Megtanultam, hogy a merge ping-pong az egy olyan folyamat, amikor egy funkció fejlesztésének végén, a kód ellenőrzés alatt a funkciót készítő és a kódot/működést ellenőrző fejlesztő közös nevezőre kerül a felmerült problémákkal kapcsolatban.

Már azt is tudom, hogy a backlogban a hátralévő feladatok listája található, és hogy a sprint az egy általában 2 és 4 hét közötti időtartam, ami alatt a csapat egy működő szoftveregységet hoz létre.

A siker

Közel két éve lehettem Crosssec-es, amikor egy baráti összejövetel alkalmával megismerkedtem egy SAP Security Developer-ként dolgozó fiatalemberrel. Kérdeztem és mesélt is a munkájáról, hogy ők mit, és hogyan fejlesztenek, hogyan dolgoznak csapatként. Azt hiszem, nálam jobban csak ő volt meglepődve egy óra beszélgetés után, hogy minden szavát megértettem. Amikor hazaértem, lettem csak igazán büszke, hogy mennyit tanultam az elmúlt időszak alatt, és hogy a néha tudatos, néha pedig önkéntelen tapasztalatszerzés mekkora hatással volt rám.

Ha végiggondolom, hogy mi kellett ahhoz, hogy szinte teljesen laikusból mára magabiztosan tudjak eszmét cserélni iparágunkról másokkal, akkor az alábbiakat tudom megállapítani:

• Szorgalom – hiszen hiába az eltöltött idő, ha azt nem tenni akarással és hasznosan töltjük
• Kíváncsiság – hiszen, ha érdekel a projekt, amin dolgozol, sokkal nagyobb lesz a lelkesedésed, és ez fokozza a munka hatékonyságát
• Kitartás – hiszen mindig lesznek akadályok és nehézségek, de kitartással és elszántsággal a siker garantált
• Optimizmus – hiszen, ha pozitívan állunk a jövőhöz, nő az energiaszintünk és boldogabbak leszünk, ez pedig jó hatással van a teljesítőképességünkre
• Háttértámogatás – A Crosssec teret enged a tanulásnak, a fejlődésnek, hogy a csapatunk jobb és jobb legyen, ami nagy mértékben járul hozzá a sikereinkhez
• A csapat – A tudásunk és ismereteink bővítésének fő támpontja a csapat, akikhez bármikor bármiben lehet és kell is fordulni. Egy ilyen bázis alapköve az eredményes munkának.