Műveleti listák, kapacitástervezés – nézzük át az összefüggéseket együtt (II.)

Folytatva a termeléstámogatáshoz, az elvárt profit elérését modern, szoftveres adatbázisokkal elősegítő megoldásokhoz háttérinformációkat, szakmai tartalmakat nyújtó blogcikksorozatunkat, ezúttal a műveleti listák és a kapacitástervezés összefüggéseit vizsgáljuk meg részletesebben.

Előző cikkünkben bemutattuk, hogy a jó árazás egyik fontos alappillére a korrekt műveleti lista, amelynek előállítása nem is mindig könnyű feladat. A teljes termelési folyamatunkat jellemző összes művelet strukturált tárolása, a karbantartott előállítási idők, a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök hozzárendelése, a kompetenciaszintek és az évenként mindenképpen, de akár év közben is változó percszorzók nyilvántartása egyáltalán nem egyszerű. Egy-két termékre szakosodott vállalkozás esetén könnyebben kivitelezhető, de a gyakran változó termékportfólió, a szezonálisan visszatérő gyártás, az egymás mellett működő több szalag, netán az emberierőforrás-ráfordításokat kalkuláló több munkatárs egyre összetettebb munkává alakítja az egyszerűnek egyébként sem mondható lépést.

Ám ha korrekt, naprakész műveleti időket és megfelelő osztályzásokat tartalmazó kalkulációval rendelkezünk, és azt hatékonyan fel is tudjuk használni a gyártástervezés során, elkerülhetjük a kiszállítási csúszásokat, a felhalmozódó túlórákat, illetve az ennek következtében gyakran előálló minőségi kifogásokat.

Nézzük át együtt a gyártástervezéshez kapcsolódó emberierőforrás-tervezésére vonatkozó alapvető elvárásokat:

• visszamért és ténylegesen teljesíthető műveleti időket tartalmazó kalkuláció;
• a feladat elvégzéséhez szükséges kompetenciaszint jó meghatározása, amely segítségével a kalkuláció végén átlátható, hogy milyen típusú képességből mekkora mennyiségre van szükség a termék elkészítése során;
• a termelésben dolgozók kompetenciájának felmérése, és ennek naprakészen tartása elengedhetetlen, viszont felhasználása sokoldalú lehet:
• a termékportfóliónk előállításához szükséges kompetenciaszint és annak mennyiség könnyen összehasonlítható a rendelkezésre állóval;
• átlátható, hogy egy új termék, modell előállításához lesz-e megfelelő erőforrás, így már az ár kiajánlása előtt reális döntés hozható arról, hogy megéri-e belekezdeni a gyártásába vagy sem;
• ennek alapján képzési és fejlesztési tervek készíthetők, meghatározhatók a szükséges specializációk;
• pontosan definiálható az új munkatárstól elvárt képességszint, így arra a pozícióra és olyan gyakorlattal rendelkező munkavállalót találhatunk, akire ténylegesen szüksége van a vállalkozásunknak;
• a műveleti listákban található teljes időráfordítás a különböző szintű kompetenciákra lebontva, meghatározva, hogy a norma hány százalékának teljesítését várjuk el a dolgozótól, mindezt összevetve a megrendelés darabszámával, az így kalkulált összes gyártási idővel és a dolgozók időszakon belüli elérhetőségével (szabadság, tervezett betegszabadság) – mindez együtt már reálisan teljesíthető termelési tervet ad eredményül.

Az pedig már csak a hab a tortán, vagy cseresznye a koktélunkban, hogy az újabb gyártás tervezése során előkereshetők legyenek a historikus adatok, amelyekből áttekinthetjük, hogy melyik munkavállaló hogyan teljesített a feladatok elvégzése során, miből adódtak a szűk keresztmetszetek, mennyi volt a gyártás felfutási ideje. Ha már ez is rendelkezésre áll, a cégvezető este nagyobb eséllyel fogyaszthatja el azt a bizonyos koktélt úgy, hogy közben nem azon töri a fejét, hogy milyen magyarázatot találjon ki a megrendelőnek a határidő újbóli be nem tartásására.

Ne függjön az excel-mágusoktól
– a bérelhető szoftver többet tud

A digitalizáció fejlődése, a bérelhető szoftverek egyre szélesebb köre lehetővé teszi, hogy a bonyolult képleteket, a strukturált adattárolást, az információk gyors előállítását már ne csak a magas excel-tudással, esetleg VBA-ismeretekkel rendelkező, néha mágusként tisztelt, nem is alacsony bérű munkatársak tudják megteremteni. Ami több dolgot is jelenthet a cégvezető számára: nem kell ilyen munkatársat felvenni, és függőségbe kerülni tőle (merthogy nemcsak előállítani, de karbantartani is csak ő tudja a hiper-szuper táblázatot), elegendő egy precízen dolgozó ügyviteli munkatársat alkalmazni helyette. Vagy a meglévő, összetett feladat elvégzésére képes munkatársat át tudjuk csoportosítani egy másik fontos feladatra, máris optimalizálva a bérköltségeket, és jól felhasználva a vállalatban rejlő tartalékokat.

És ez még csak a termeléshez kapcsolódó adminisztráció – a Crosssec Norma segítségével pedig ennél sokkal nagyobb eredményekre is számíthat, a termelés és a vállalati tudásvagyon felhasználásának többi területén is.

Sorozatunk következő részében a termelés adminisztrálásával, a historikus adatok visszakereshetőségével kapcsolatos gyakori problémákkal, vagyis azzal foglalkozunk, hogy milyen is a jó kimutatás a mindig másra kíváncsi főnöknek.

Többet szeretnék megtudni a teljesítménybérezésről

Ha további háttérinformációkra kíváncsi a tágabb témában, következő cikkünk megjelenéséig a fenti gombra kattintva töltse le ingyen és forgassa haszonnal a teljesítménybérezés bevezetését támogató e-bookjainkat, vagy böngészgesse Norma szoftverünk saját weboldalát.